Alapszabály

(Módosításokkal egységes szerkezetben)

PREAMBULUM

A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult, az állami feladatok ellátásában közreműködő, független, konzultatív jogi személyiséggel rendelkező köztestület.

I.1. Elnevezése: Magyar Rektori Konferencia

Rövidített elnevezés: MRK
Angol elnevezés: Hungarian Rectors’ Conference
Rövidített angol elnevezés: HRC
Székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 43.
Alapítási év: 2006

Elnöke: Dr. Borhy László rektor
Társelnöke: Dr. Merkely Béla rektor

I.2. A Magyar Rektori Konferencia – közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül – közhasznú szervezet.

I.3. A Magyar Rektori Konferencia az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 75. § (5) bekezdése alapján 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veszi az általa korábban már megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, így különösképpen a kiemelkedő közhasznúságból fakadó jogosultságokat.

II.1. A Magyar Rektori Konferencia közhasznú (egyben cél szerinti) tevékenysége keretében a felsőoktatási intézmények képviseletét és érdekvédelmét látja el a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, illetve az egyéb vonatkozó jogszabályokban részletezett közfeladatoknak megfelelően.

Annak érdekében, hogy ezen feladatának és alapcéljának eleget tudjon tenni, a felsőoktatási intézmények vezetői kapcsolattartásának érdekében rendszeres fórumot biztosít, ahol lehetőség nyílik a vélemények kicserélésére és a jogszabályok által meghatározott körben döntések, határozatok meghozatalára.

II.2. A Magyar Rektori Konferencia nemzetközi kapcsolatait felhasználja a magyarországi felsőoktatási intézmények népszerűsítésére. A Magyar Rektori Konferencia az ösztöndíjas és a hallgatói csereprogramok, valamint a különböző nemzetközi mobilitási programok keretében Magyarországra érkező hallgatók számának gyarapítása érdekében együttműködik a magyar és a nemzetközi társszervezetekkel. A Magyar Rektori Konferencia a mobilitási programok előkészítése és lebonyolítása érdekében nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn. A Magyar Rektori Konferencia az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos költségei megtérítésére jogosult, és az ebből a tevékenységből származó bevételt e tevékenység költségeire köteles fordítani, más tevékenységre történő átcsoportosítására az elnök engedélyével van lehetőség.

II.3. A Magyar Rektori Konferencia közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

II.4. A Magyar Rektori Konferencia közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

II.5. A Magyar Rektori Konferencia céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási, befektetési tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Magyar Rektori Konferencia fő tevékenysége.

II.6. A Magyar Rektori Konferencia gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

II.7. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenységekre használja fel.

II.8. A Magyar Rektori Konferencia ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a köztestületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

II.9. A Magyar Rektori Konferencia tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján, illetve a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

II.10. A Magyar Rektori Konferencia mindenben eleget tesz a Civil tv. 30. §-a (1) bekezdésének, amely szerint „A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.”

III.1. Tagsági viszony keletkezése

III.1.1. A Magyar Rektori Konferencia tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, akik megbízatásukat addig látják el, amíg a felsőoktatási intézményük élén a rektori tisztséget viselik.

III.1.2. Döntéseikben kötelesek a lehető legjobb tudásuk szerint a magyar felsőoktatás és a felsőoktatási intézmények érdekében tevékenykedni.

III.1.3. A tagsági jogviszony keletkezéséhez – törvény alapján – semmiféle elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

III.1.4. Amennyiben valamely felsőoktatási intézmény rektori feladatait ideiglenesen megbízott intézményvezető útján látja el (pl. rektori hatáskörrel felruházott rektorhelyettes, megbízott rektor stb., a továbbiakban: ideiglenes intézményvezető), a tagsági jogokat és kötelezettségeket a megbízás időpontjától a megbízás időtartama alatt a rektor kinevezéséig az ideiglenes intézményvezető a III.3. pont szerinti teljes tartalommal gyakorolja.

III.2. Tagsági viszony megszűnése

III.2.1. A tagság megszűnik:

• a tag halálával
• a tag rektori tisztségének megszűnésével.

III.2.2. A tag rektori tisztségének megszűnésével együtt a Magyar Rektori Konferenciában való tagsága és az itt viselt tisztsége megszűnik. Ebben az esetben a felsőoktatási intézmény új rektora foglalja el a Magyar Rektori Konferenciában elődjének a helyét. Új rektor tisztségviselővé azonban csak választás útján válhat.

III.2.3. Amennyiben a tiszteletbeli elnök rektori tisztsége megszűnik, úgy a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli tagja marad, és betölti a tiszteletbeli elnöki tisztséget.

III.2.4. A tagság megszűnéséhez jognyilatkozat nem szükséges.

III.3. A tagok jogai és kötelezettségei

III.3.1. A köztestület tagjait – ha a jelen Alapszabály másképpen nem rendelkezik – egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes tevékenység útján gyakorolják.

A Magyar Rektori Konferencia tagjainak jogai:

• részt vehetnek a plénum ülésén, és ott tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek;
• véleményt nyilváníthatnak, észrevételt, illetve javaslatot tehetnek a köztestületet érintő valamennyi kérdésben;
• a köztestület bármely tisztségére választhatók;
• a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőitől tájékoztatást kaphatnak.

III.3.2. A Magyar Rektori Konferencia tagjainak kötelezettségei:

• tagok kötelesek betartani a jelen Alapszabályban foglaltakat, és a plenáris ülés, valamint a vezető tisztségviselők és az elnökség rájuk vonatkozó határozatait;
• kötelesek teljesíteni a Magyar Rektori Konferencia tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Magyar Rektori Konferencia célkitűzéseinek megvalósítását;
• a köztestület tevékenységét személyes közreműködésükkel támogatják.

III.4. Összeférhetetlenségi szabályok

III.4.1. A Magyar Rektori Konferencia vezető tisztségviselője az elnök, a társelnök, az alelnök, a tiszteletbeli elnök, az elnökségi tag és a főtitkár.

III.4.2. A Magyar Rektori Konferencia tagja nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja.

III.4.3. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, társelnöke, alelnöke, tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja és főtitkára nem lehet tagja a Magyar Rektori Konferencia felügyelőbizottságának.

III.4.4. A Magyar Rektori Konferencia a Civil tv-ben foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel (különös tekintettel annak 38-39. §-aiban foglalt rendelkezésekre), azokat betartva látja el tevékenységét.

IV.1. A Magyar Rektori Konferencia szervei a plenáris ülés, az elnökség, az elnök, a társelnök, az alelnökök, a tiszteletbeli elnök, a tagozatok, a bizottságok és a titkárság.

IV.2. A plenáris ülés

IV.2.1. A plenáris ülés (a továbbiakban: plénum vagy plenáris ülés) a Magyar Rektori Konferencia legfelsőbb, képviseleti szerve. Tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, illetve – a rektor kinevezéséig – ideiglenes intézményvezetői.

IV.2.2. A plenáris ülést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A plénumot az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről, annak helyéről és időpontjáról legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról napirend formájában leírást kapnak. Amennyiben a plénum ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A plénum összehívása kötelező, ha azt a szavazatok legalább 1/3-át képviselő arányban a tagok kérik. Ebben az esetben a plénum összehívására vonatkozó javaslatot elektronikusan vagy faxon a Magyar Rektori Konferencia titkárságára kell eljuttatni. A plenáris ülés helyére vonatkozóan a Magyar Rektori Konferencia titkársága tesz javaslatot, az ülés helyéről az elnök dönt. A meghívó tartalmazza a Magyar Rektori Konferencia nevét és székhelyét, az ülés helyét és időpontját, valamint a napirendet olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A plenáris ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a határozatképes plenáris ülésen jelenlévők legalább kétharmada a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

IV.2.3. A tagok a plenáris ülés meghívójának kézbesítését követő 4 napon belül az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik annak megfelelő indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a plenáris ülés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

IV.2.4. Az elnök köteles a plénumot összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Magyar Rektori Konferencia vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Magyar Rektori Konferencia előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a Magyar Rektori Konferencia céljainak elérése veszélybe került.

A jelen pont alapján összehívott plenáris ülésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni.

IV.2.5. A plenáris ülésen tanácskozási joggal részt vehet a Magyar Rektori Konferencia felügyelőbizottságának tagja, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, az Országos Doktori Tanács és a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke.

IV.2.6. A plénum ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

IV.2.7. A plenáris ülés

a) elfogadja, módosítja a Magyar Rektori Konferencia Alapszabályát, mely határozat meghozatalához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges;

b) megválasztja a Magyar Rektori Konferencia elnökét és társelnökét, az alelnököket, valamint a felügyelőbizottság tagjait;

c) tagokat delegál a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba [Nftv. 71. § (1)], a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságába [19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 29. § (1)], valamint a Felsőoktatási Tervezési Testületbe [19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 15. §];

d) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves költségvetését, meghatározza az intézményi tagdíjak mértékét;

e) felügyeletet gyakorol a Magyar Rektori Konferencia szervei felett;

f) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves munkatervét, elfogadja az éves költségvetést

g) beszámoltatja az elnököt és az elnökséget;

h) a Magyar Rektori Konferencia megszüntetésének kimondása és céljának módosítása  a plenáris ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezen határozat meghozatalához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges;

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a plénum hatáskörébe utal,

j) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves beszámolóját – ezen belül az elnökségnek a Magyar Rektori Konferencia vagyoni helyzetéről szóló jelentését – és a közhasznúsági jelentését.

k) gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő a Magyar Rektori Konferenciával munkaviszonyban áll;

l) jóváhagyja az olyan szerződés megkötését, amelyet a Magyar Rektori Konferencia saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

m) dönt a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről;

n) megválasztja a felügyelőbizottság tagjait, megállapítja visszahívásukat.

IV.2.8. A plénum tagjait a jelen Alapszabály 1. mellékletében felsorolt szavazati arányok alapján illeti meg a szavazati jog. Amennyiben a rektor, vagy az ideiglenes intézményvezető képviseletében más személy vesz részt a plénumon, úgy a képviselő csak tanácskozási joggal rendelkezik, szavazati joggal nem.

IV.2.9. A plénum határozatképes, ha a szavazatok összesen több, mint felével rendelkező tagok jelen vannak. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A szavazások megkezdését megelőzően legalább kéttagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. A plenáris ülést az elnök vagy a társelnök vezeti, akadályoztatásuk esetén a plenáris ülést levezető elnököt az ülés megnyitása után egyszerű szótöbbséggel kell megválasztani. A levezető elnök választását a napirendről szóló döntéshozatal követi.

IV.2.10. A plénum a határozatait a jelenlévők egyszerű szavazattöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazásra kell bocsátani a kérdést. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Magyar Rektori Konferencia terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Magyar Rektori Konferenciának nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

IV.2.11. Amennyiben az összehívott plenáris ülésen nem jelenik meg a szavazatoknak több, mint a felével rendelkező tagság – és így a plénum nem határozatképes, – az elnök az ülést elnapolja, és azonos napirendi pontokkal – legkésőbb 15 napon belüli időpontra – új határidőt tűz ki a plenáris ülés megtartására. Erről a tényről a tagokat már a meghívóban tájékoztatni kell. A megismételt plenáris ülés a megjelentek számától és az általuk képviselt szavazati aránytól függetlenül határozatképes.

IV.2.12. A megismételt plenáris ülést az eredetileg összehívott ülés megkezdésétől számított 1 (egy) órán belül nem lehet összehívni.

IV.2.13. A plenáris ülés jegyzőkönyvének vezetésére a Magyar Rektori Konferencia titkárságának a főtitkár által kijelölt munkatársa köteles. A jóváhagyott jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető mellett az elnök és a levezető elnök is aláírja. A plenáris ülés döntéseiről az érintetteket a titkárság írásban tájékoztatja 15 napon belül, a döntéseket a Magyar Rektori Konferencia honlapján kell nyilvánosságra hozni.

IV.2.14. A plénum döntéseiről a titkárság olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye).

IV.2.15. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a Magyar Rektori Konferencia székhelyén előre egyeztetett időpontban.

IV.2.16. Az elnök – szükség esetén – elrendelheti, hogy a plénum egyes kérdésekben elektronikus úton, e-mailben döntsön ülés tartása nélkül. Ebben az esetben a szavazatokat a Magyar Rektori Konferencia titkárságára kell eljuttatni e-mailben. A jelen Alapszabály IV.2.7. pontjának a)-h), valamint j) alpontjai szerinti ügyekben a plénum összehívása kötelező, elektronikus úton, e-mailben történő szavazás nem tartható. Az ülés tartása nélküli határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a titkárság részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a plénum ülését a titkárságnak össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – a titkárság megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. Jelen pontban meghatározott határidőktől indokolt esetben az elnök hozzájárulásával el lehet térni. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

IV.2.17. Az elnök – szükség esetén – elrendelheti, hogy a plénum ülése elektronikus hírközlő eszköz útján kerüljön megtartásra. A hang- és képfelvétel egyidejű továbbítására képes elektronikus hírközlő eszköznek alkalmasnak kell lennie a tagok azonosítására és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációra. Az ülés meghívójában szerepeltetni kell azt a tájékoztatást, hogy az ülés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerül megtartásra.

IV.2.18. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott ülés akkor határozatképes, amennyiben a szavazatoknak több, mint felével rendelkező tagság részt vesz rajta. Az ülés szavazásai során az online platformok által biztosított szavazási lehetőségek is alkalmazhatóak. Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott szavazás során szükség esetén biztosítani kell a titkos szavazás feltételeit.

IV.3. Az elnök, a társelnök, a tiszteletbeli elnök és az alelnökök

IV.3.1. A Magyar Rektori Konferenciát az elnök képviseli.

IV.3.2. Az elnök mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyeket a jelen Alapszabály nem utal a plénum, illetve az elnökség hatáskörébe. Így különösen:

a) javaslatot tesz a főtitkár kinevezésére és felmentésére, irányítja a főtitkár munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat;

b) a Magyar Rektori Konferencia nevében:

ba) kiadmányozási,

bb) utalványozási,

bc) munkáltatói, valamint

bd) képviseleti jogokat gyakorol;

c) összehívja az elnökség üléseit.

IV.3.3. Az elnököt a társelnök, illetve a tiszteletbeli elnök helyettesíti.

IV.3.4. Az elnöki, a társelnöki és az alelnöki megbízás két évre szól. A választások során biztosítani kell, hogy az elnök, a társelnök és a három alelnök közül legalább az egyik tisztséget alkalmazott tudományok egyeteme rektora töltse be. Az elnök, a társelnök és az alelnökök újraválaszthatóak.

IV.3.5. Az elnök a megbízatásának megszűnése után – amennyiben újraválasztására nem kerül sor – a tiszteletbeli elnöki tisztséget tölti be. Amennyiben a tiszteletbeli elnököt követő elnök újraválasztására kerül sor, a tiszteletbeli elnök mindaddig betölti tisztségét, amíg a tiszteletbeli elnököt követő elnök mandátuma le nem jár, vagy bármely más okból meg nem szűnik.

IV.4. Az elnökség

IV.4.1. A Magyar Rektori Konferencia elnöksége – az elnökön, a társelnökön, a tiszteletbeli elnökön és a három alelnökön kívül – további hét tagból áll, amelyből egy tagot az állami, kettő tagot a közalapítványi, kettő tagot az egyházi, egy tagot a magánintézményi tagozat delegál tagjai közül, valamint az elnökség tagja a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) elnöke. Az elnökség ülésére a Magyar Rektori Konferencia felügyelőbizottságának elnökét és a Magyar Rektori Konferencia Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottsága elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni.

IV.4.2. Az elnökség munkáját az elnök irányítja. Működésére a plénumra meghatározottak az irányadók az alábbiak szerint:

a) évente legalább hatszor ülésezik;

b) határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van;

c) minden tagnak egy szavazata van, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletbeli elnök szavazati joggal nem, csak tanácskozási joggal rendelkezik;

d) döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza;

e) az ülés tartása nélküli határozathozatalára vonatkoznak a IV.2.16. pontban rögzített eljárási szabályok.

IV.4.3. Az elnökség:

a) jóváhagyja a 10 millió Ft-nál nagyobb elnöki és főtitkári kötelezettségvállalásokat;

b) összehangolja a tagozatok és a bizottságok munkáját;

c) üléseire a bizottságok képviselőit szükség szerint meghívja;

d) képviselőt delegál a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási Tervezési Testület üléseire, valamint kijelöli a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában résztvevő személyt;

e) jóváhagyja a főtitkár kinevezését, illetve javadalmazását;

f) dönt a bizottságok ügyrendjének és az általuk megválasztott elnök és társelnök jóváhagyásáról;

g) elfogadja a bizottság beszámolóját;

h) dönt a bizottsági elnök visszahívásáról;

i) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia működését biztosító belső szabályzatokat.

IV.4.4. Az elnökség minden olyan ügyben eljárhat, amit a jelen Alapszabály vagy a plénum nem utal más szerv hatáskörébe.

IV.4.5. Az elnökség tagjainak megbízatása két évre szól, mely tisztségre tetszőleges alkalommal megválaszthatók.

IV.5. A tagozatok

IV.5.1. A Magyar Rektori Konferencián belül állami, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (a továbbiakban: modellváltó), egyházi és magánintézményi tagozat működik.

IV.5.2. A tagozatot az elnök vezeti.

IV.5.3. A tagozat elnöke a tagozat (egyik) elnökségi delegáltja. Amennyiben a tagozat elnöke az elnökség választott tagja, akkor helyette más elnökségi tagot delegál a tagozat. A tagozatok a IV.4.1. pont szerinti számban delegálnak elnökségi tagot.

IV.5.4. A tagozat maga állapítja meg a működési rendjét, és választja meg a tagozatot vezető elnököt a Magyar Rektori Konferencia elnökének mandátumával megegyező időtartamra.

IV.5.5. A plénumra megállapított szabályokat (határozatképesség, határozathozatal, szavazati jog) a tagozatokra értelemszerűen kell alkalmazni.

IV.5.6. Szakmai kérdésekben a tagozat köteles kikérni az illetékes bizottságok véleményét.

IV.6. A bizottságok

IV.6.1. A Magyar Rektori Konferencián belül bizottságok működnek az egyes képzési területekhez tartozó (pl. agrár, orvos- és egészségtudományi, művészeti, pedagógusképzési) felsőoktatási intézmények rektoraiból, illetve azok képviselőiből.

IV.6.2. Bizottságot más elvek alapján is létre lehet hozni.

IV.6.3. A bizottságokat a plénum hozza létre a jelen Alapszabályban meghatározott kivételekkel.

IV.6.4. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma Egyesület a Magyar Rektori Konferencia könyvtári bizottsága.

IV.6.5. A bizottság maga választja meg az elnökét és társelnökét, amelyet – a IV.6.2. és a IV.6.4. pontokban megjelölt bizottságok kivételével – az elnökség hagy jóvá. A bizottság elnökének és társelnökének megbízatása az elnökség jóváhagyásának napjától a megválasztásuk időpontjára visszamenőlegesen hatályos. A Magyar Rektori Konferencia elnöksége egységes bizottsági ügyrendet fogad el, amely elfogadásától kezdve – a IV.6.2. és a IV.6.4. pontokban megjelölt bizottságok kivételével – valamennyi bizottságra nézve hatályos. Az egységes bizottsági ügyrend módosítására a Magyar Rektori Konferencia elnöksége jogosult.

IV.6.6. Szakmai kérdésekben az elnök köteles kikérni az illetékes bizottság véleményét.

IV.6.7. A bizottságok munkájukról legalább félévente egyszer beszámolnak az elnökségnek, és rendszeresen tájékoztatják az elnökséget a titkárság útján. A bizottság beszámolójának elfogadásáról az elnökség dönt.

IV.6.8. A bizottság elnökét mandátumának lejárta előtt – a IV.6.4. pontban megjelölt bizottság kivételével – az elnökség visszahívhatja.

IV.6.9. A Magyar Rektori Konferencián belül működik a Művészeti Egyetemek Rektori Széke (a továbbiakban: MERSZ), amelynek tagjai a kizárólag művészeti képzést folytató felsőoktatási intézmények rektorai. A MERSZ maga állapítja meg működési rendjét, és választja meg elnökét.

IV.7. A titkárság

IV.7.1. A Magyar Rektori Konferencia ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat a titkárság látja el. A titkárság feladata:

a) a Magyar Rektori Konferencia napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a plénum elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a plénum elé terjesztése;

d) a Magyar Rektori Konferencia vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a plénum hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a Magyar Rektori Konferencia tisztségviselői megválasztatásának előkészítése;

f) a plenáris ülés összehívása, a tagság értesítése;

g) az elnök által összehívott plenáris ülés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a plenáris ülésen és válaszadás a Magyar Rektori Konferenciával kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a Magyar Rektori Konferencia határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a Magyar Rektori Konferencia működésével kapcsolatos iratok megőrzése.

IV.7.2. A titkárság működési rendjét az elnökség hagyja jóvá.

IV.7.3. A titkárságot a főtitkár vezeti.

IV.8. A felügyelőbizottság

IV.8.1. A felügyelőbizottság a Civil tv. 41. §-a szerint ellenőrzi a Magyar Rektori Konferencia működését és gazdálkodását.

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Magyar Rektori Konferencia könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

IV.8.2. A felügyelőbizottság tagja a plénum ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelőbizottság elnöke az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

IV.8.3. A felügyelőbizottság három tagból áll, elnökét tagjai közül maga választja meg. Tagjait a plénum választja kétévi időtartamra. A felügyelőbizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. A felügyelőbizottság működésére egyébként az elnökség működésére vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelőbizottságnak lehetősége van arra, hogy az ügyrendjét a törvényi és az alapszabályi keretek között maga állapítsa meg. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

V.1. A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján azon felsőoktatási intézmények biztosítják – a jelen Alapszabály 2. melléklete szerint megállapított mértékben –, amelyeknek a vezetői a Magyar Rektori Konferencia tagjai.

V.2. A Magyar Rektori Konferencia bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök (akit akadályoztatása, illetve távolléte esetén a társelnök helyettesít) aláírása szükséges.

V.3. A Magyar Rektori Konferencia pénzügyi, gazdálkodási, számviteli feladatait, illetve gazdasági adminisztrációját a főtitkár irányításával a Magyar Rektori Konferencia titkársága látja el.

V.4. A Magyar Rektori Konferencia gazdálkodásának alapja

• a tagok által vezetett intézmények által biztosított forrás;
• pályázati úton elnyert támogatás;
• a cél szerinti tevékenységek ellátása keretében megvalósított projektekből származó bevétel;
• adományok;
• egyéb bevételek.

V.5. Abban az esetben, ha valamely tag által vezetett intézménynek tartozása áll fenn a Magyar Rektori Konferencia irányában, és a tartozást kétszeri felszólítás ellenére sem rendezi, úgy a hátralékos intézmény képviselője (rektora) a Magyar Rektori Konferenciában a tartozása fennállása alatt tagsági jogosultságait nem gyakorolhatja.

V.6. A Magyar Rektori Konferencia tartozásaiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok ellenben ezekért nem felelősek.

A Magyar Rektori Konferencia megszűnik, ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. A Magyar Rektori Konferencia a bíróság ezt kimondó jogerős végzésével szűnik meg.

VII.1. A Magyar Rektori Konferencia megalakulásáról, működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az elnökség – a titkárság útján – gondoskodik, az erre vonatkozó szabályoknak és információknak a Magyar Rektori Konferencia székhelyén mindenki által hozzáférhető helyiségében történő kifüggesztésével, valamint a Magyar Rektori Konferencia honlapján történő nyilvánosságra hozatallal.

VII.2. A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a mindenkori Polgári Törvénykönyv köztestületekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Civil tv. előírásait kell alkalmazni.

Budapest, 2020. július 1.

 

Dr. Borhy László
a Magyar Rektori Konferencia elnöke