Bemutatkozás

A teljes magyar felsőoktatási intézményrendszer képviseletét az intézményvezetőkből álló testület, a Magyar Rektori Konferencia látja el. A konferencia működésének feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják.

A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult, az állami feladatok ellátásában közreműködő, független, konzultatív, jogi személyiséggel rendelkező köztestület.

A Magyar Rektori Konferencia – alapszabályában – meghatározta működésének rendjét, megválasztotta tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat. Az MRK alapszabálya négyszintű szervezeti rendet hozott létre:

• Plénum (tagja jelenleg 63 rektor)
• Bizottságok (jelenleg 21 bizottság, ebből 13 szakterületi, 8 funkcionális jellegű bizottság)
• Elnökség (11+3 tagú: elnök, társelnök, tiszteletbeli elnök, 2 alelnök, 1 fő állami tagozat képviselője, 2 fő modellváltó tagozat képviselője, 2 fő egyházi tagozat képviselője, 1 fő magánintézményi tagozat képviselője, 1 fő a MERSZ képviselője, továbbá 2 tanácskozási jogú tag (felügyelőbizottság elnöke és az MRK Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottsága elnöke)

Az MRK munkáját az MRK titkársága segíti.

Magyar Rektori Konferencia feladatait és működését meghatározó jogszabályok

Az MRK feladata a hatékony, egycsatornás bel- és külföldi érdekképviselet biztosítása a magyar felsőoktatási intézmények részére. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) és más jogszabályok meghatározzák a felsőoktatási érdekképviselet eszközeit. Ezek direkt és indirekt kategóriába sorolhatók.

2.1. Direkt eszközök:

Az érdekképviselet legerősebb eszköze az, hogy az MRK a legfontosabb felsőoktatási szabályozási tárgykörökben konzultatív testületként működik közre. Konzultatív tevékenysége körében a plénum véleményt nyilvánít különösen

• a képzés szerkezetét,
• a kreditrendszerű képzés általános szabályait,
• a többciklusú képzés rendjét,
• a képesítési keretet,
• a képzés indításának eljárását érintő kérdésekben.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium hatáskörébe tartozó szabályozási tárgykörökben:

• az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit,
• a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit érintő kérdésekben a konzultációt az Elnökség folytatja.

Más szabályozási tárgykörökben az MRK véleményezési, javaslattételi lehetőségeket kap.

2.2. Indirekt eszközök:

Az érdekképviselet indirekt eszköze, amikor az MRK delegáltjai vesznek részt más szerv, szervezet munkájában. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad arra, hogy a felsőoktatás meghatározó szervezeteibe az MRK tagokat delegáljon, illetve hogy a legfontosabb felsőoktatási szervezetek munkájában tanácskozási joggal részt vegyen.

Más jogszabályok a tudományos, a kutatási és a munkaerő-piaci szervezetekben biztosítanak az MRK számára részvételi, érdekképviseleti lehetőséget.

Az MRK nemzetközi színtéren is képviseli a magyarországi felsőoktatási intézményeket, így az UNESCO által fenntartott International Association of Universities (IAU), valamint a European University Association (EUA) és a European Association of Institutions in Higher Education (EURASHE) szervezetek teljes jogú tagjaként szavazati joggal rendelkező résztvevőket delegálhat az ülésekre.

Az MRK kapcsolatot tart fenn az európai nemzeti rektori konferenciákkal, oktatási minisztériumokkal.